Immáron Magyarországon is kapható a The Lost Symbol, az angolul tudók már ki is olvashatták a könyvet, ám azoknak, akik még nem fejezték be vagy még el sem kezdték, azoknak ajánlatos pár könyvet beszerezni Dan Brown legújabb bestsellere mellé. Ezek a könyvek nem szépirodalmi alkotások ugyan, ám az ember rengeteg plusz információt gyűjthet belőlük a The Lost Symbol olvasása közben. Hamarosan valószínűleg meg fog jelenni a könyvhöz írt részletes utikalauz, mint Dan Brown többi művénél már megszokhattuk, de addig is itt a mienk. Washington, szabadkőművesség és titkosírások… mind kiválóan kapcsolódik a regény világához.

Elsőként magáról a helyszínről érdemes olvasni, mivel a magyar olvasók nagy része még életében nem járt Washington D. C.-ben. A Geographia Kiadó Washingtoni városjáró kalauzában jóformán semmi nincs, így én inkább a jóval vaskosabb USA kötetet ajánlom az Útitárs sorozatból, ami a Panemex kiadó gondozásában jelent meg. Színesebb, átláthatóbb, ugyanakkor sokkalta drágább is, mondván az egész Egyesült Államokban elkalauzol minket, de nekem speciel kifejezetten jó támpont volt az egyes helyszínek belövésében. Washinton városában egyébként a hírek szerint már előre felkészülnek a megnövekedő turista áradatra, amit Dan Brown új könyve fog megindítani, mint a Da Vinci Kód megjelenése után a Louvre-ban, vagy éppen a regényben szereplő, skóciai Rosslin kápolnában.

A regény másik fő motívuma természetesen a szabadkőművesség. Akit kíváncsivá tett a téma, vagy csak felkészülten akar Dan Brown regényébe belevágni annak szerencsére elég széles választékból szemezgethet. A Saxum kiadónál megjelent Szabadkőművesek, Michael Johnstone tollából a modernkori szabadkőművességről értekezik igen olvasmányos formában. Ugyanennél a kiadótól olvasható Pat Morgan műve, A szabadkőművesség titkai. Ha az ember csak kutyafuttában nézné végig a titkos társaság történetét, akkor a Vince kiadónál megjelent Szabadkőművesség c. könyvet ajánlom, amit Shangeet Duchane írt, mivel rövid fejezetekben, sok képpel tárja elénk a szabadkőművesek világát a szimbolikától, a történeten át a ranglétráig. Utolsóként egy kis hazai, a regényhez nem nagyon kapcsolódó, mégis érdekes kötet, Jászberényi József: A magyarországi szabadkőművesség története. Még számtalan művet találhatunk a témában, mind külföldi, mind magyar oldalról, ha valaki nagyon elmerülne a témában, nyugodtan keressen rá.

Mivel még én sem végeztem a könyvvel, ezért lehet, hogy visszanézve akadt volna jobb téma a harmadik könyvajánlónak, de Dan Brown regényeiben megkerülhetetlen dolog a titkosírás és a rejtjelezés, főleg ha a főszereplő Robert Langdon. Titkosírás témájában írt könyvekkel is tele a padlás, én mégis csak egyet fogok most ajánlani, ami átfogóan írja le a kódolás és kódfejtés történetét és fajtáit, kiváló olvasmány minden érdeklődőnek. Simon Singh műve, a Kódkönyv – A rejtjelezés és rejtjelfejtés története mélyreható és olvasmányos dokumentumkönyv az ókori írásjelektől, a titkos levelezéseken és az Enigmán át, a modern digitális kódolás világáig mindent felölelve.

Dan Brown-t gyakran illetik „áltudományos” szerzőnek, azonban a könyv elején feltüntetett történelmi és földrajzi hűséget mindig megtartja, így az írott Washingtonban minden a helyén van, a szabadkőművesekről írt történelmi megjegyzések mind egybevágnak az ismert történelmünkkel, és a kódfejtés is úgy működik a regényeiben, ahogy annak működnie kell.