Az Európai Unió hatvan, a Magyar Köztársaság húsz éves és most vagyunk túl egy komoly választáson. Ennél jobb időpontra nem is tehették volna Adam LeBor első regényének, a Budapest protokollnak a megjelenését, hiszen pont napjaink Európája elé tart tükröt a szerző a maga jövőbe tekintő, izgalmas módján.

Adam LeBohr, a Budapesten élő újságíró a legnevesebb európai lapokban publikál, több tényfeltáró könyve is sikerrel vette az angol nyelvű piac kritikáját és most első regényével váltott ki elismerő véleményeket a műfaj kedvelőitől, ami végre magyar nyelven is olvasható. Egy sokat mondó borítóval szinte tálcán nyújtja elénk a regény alapötletét, ami nem más mint, hogy a második világháború vége közeledtével a náci vezetőség egy budapesti szállodában tartott megbeszélésen eltervezte, hogy a sikertelen háború után a harcmezők helyett a gazdaság frontján próbálják létrehozni a Negyedik Birodalmat. A határok leomlanak, a német nép újra egyesül és Németország sosem látott jóléti magaslatokba tör. És ha körbenézünk a jelenkori Európa képén, akkor ez a felvetés egyáltalán nem tűnik légből kapottnak, és mint Dan Brown sikerregényeinél, itt is a valóság fikcióba oltása adja el a sztorit, a titkokra éhes olvasók millióinak. Egy titkos összeesküvés? Nácik átveszik az uralmat? Ráadásul mindez Budapesten? Ha ezek közül valamelyik nem tűnik érdekesnek, akkor érdemes más olvasnivaló után nézni, de úgy gondolom, hogy ez az alapsztori bőven elég egy jó regény megírásához.

Az elveszett jelkép 2009 legjobban várt regénye volt, mi sem bizonyítja jobban, hogy eladásaival szinte minden rekordot megdöntött, az első nap egymillió ment el belőle angolul, és a magyar megjelenés után pár héttel is már csak hiába kereste az ember a könyvesboltokban. Érezhető hisztéria veszi körül a szerzőt és könyveit, mindenkinek megvan róla a véleménye, legyen az rajongó vagy szkeptikus. Íme egy a kettő között:

Dan Brown-tól eleve sokat várnak az emberek, a jól ismert magas színvonalat követelik meg, amiben a szerző az olvasóját vezetgeti, kalauzolja a történelem ismeretlen ösvényein, nincs ez másképpen Az elveszett jelképben sem. Európa nagyvárosai után a szerző végre hazai vizekre evezett, hogy lerántsa a leplet Amerika „titkos történelméről”. Robert Langdon-t Washintonba hívják, hogy tartson egy beszédet hőn szeretett szimbólumairól a Capitoliumban, azonban ott kiderül, hogy szó sincs semmiféle előadásról, ráadásul egy misztikus, ősi tárgy felfedezésével megindul a hajsza az Egyesült Államok fővárosában.

Az elveszett jelkép nagy sikerére teikintettel a GABO Kiadó új köntösben adja ki újra Dan Brown regényeit, igazodva a legújabb regény újszerű borítójához. Az elveszett jelkép kifejezetten szép borítót kapott, de furcsamód nem passzolt a régi "tépett" stílusba, de mostantól az egész sorozatot a legújabb designhez igazíthatjuk a február 22. boltokba kerülő kötetekkel.

Miután Darren Shan vámpírtörténetének siralmas adaptációjáról beszámoltunk, feltétlenül meg kell említeni egy friss mozifilmet, amit Sir Arthur Conan Doyle klasszikus karakteréből, Sherlock Holmesból gyúrt újjá a nagyszerű rendező, Guy Ritchie. A találóan Sherlock Homes-ra keresztelt film az utóbbi idők legjobb adaptációja, annak ellenére, hogy az alap szereplőkön és történelmi koron kívül a rendező mindent a saját stílusára formált, aminek köszönhetően nem egy unalomig ismételt viktoriánusan ködös krimit kapunk, hanem egy pörgős, vicces és fantasztikus szereplőgárdájú sikerfilmet. És a sikert mi sem bizonyítja jobban, hogy már a film folytatása is tervbe van véve, megjelenése 2011 végére várható. Ime a film előzetese, de már a moziban is nyugodtan megnézhetjük:

Darren Shan igencsak kemény évet tudhat maga mögött. Idén került a mozikba a szerzőnek nagy sikert hozó vámpírtörténet filmadaptációja, valamint a Démonvilág utolsó két kötetét is piacra dobták angol nyelven. Mindkettőt nagyon vártam, de bevallom, hogy számomra két nagy csalódással zárta Darren a 2009-es évet. Már maga a film is borzalmasra sikeredett, de erre nem is emeltem szót eddig, mivel egy filmadaptációnak általában semmi köze a szerzőhöz vagy a regényhez. Érthető, hogy a filmet próbálták olyanra formálni, hogy a könyvet nem olvasóknak minél nagyobb élvezet legyen, és így még a törzsrajongókat sem veszíthetik el, mivel azok így is, úgy is megnézik a filmet. De egyben biztosak lehetünk: Darren shan is forog a sírjában mióta látta a filmet! Nyilatkozhat bármit, utalhatnak bármennyit a számlájára, de egy írónak a rémálma, hogy egy ilyen filmet csináljanak hőn szeretett regényéből. De ennyi legyen is elég a Rémségek Cirkuszából, mert idén az igazi nagy bukta a Démonvilág egyébként is kicsit lapos történetének fináléra felkészítő, kilencedik kötete, a Suttogás.

Mit vegyünk egy háziasszonynak?
Szegény háziasszonyok, akik minden évben csak szakácskönyveket kapnak a Jézuskától, aminek ugyan először örülnek, de amikor látják, hogy a legtöbb recept egyszerűen megfőzhetetlen, akkor kerül egymás mellé békésen Gordon Ramsay és Jamie Oliver könyvei, amik ugyan rettentően dizájnosak, mégis egy-két receptnél többet az ember sohasem főz meg belőlük. Ugyanakkor a másik probléma pedig, hogy a háziasszonyoknak nincs túl sok idejük olvasni, és ha van, akkor az a női magazinok átlapozásában ki is merül. Még mielőtt valaki Stahl Judit gasztroregényeire gondolna, meg kell nyugtatnom, hogy a kalendárium mai ajánlata Peter Mayle Provance sorozata. Az angliából a bűbájos Provance-ba költöző gazdag angolok krónikása kiválóan mutatja be a provance-i élet mindennapjait, szokásait és gasztronómiáját, mindezt egy könnyed történetbe csomagolva, amiben nem ritkán egy krimi szál is fölbukkan, mint Mayle legújabb regényében, a Provance-i borbalhéban. Továbbá, ha egy háziasszony egyszer elolvas egy Provance regényt, azon fogja magát észrevenni, hogy visszavágyik Franciaország elbűvölő vidékeire, így örömmel fogja olvasni Mayle végeláthatatlan sorozatának legújabb darabját.
 

Mit vegyünk egy vámpír fannak?
A mai szórakoztató ipar egy jelentős részét a vámpírirodalom uralja, mióta Stephenie Meyer betört az Alkonyattal. Előtte is volt már vámpírirodalom, mégis most, hogy megnőtt a kerslet, minden kiadó előszed és lefordít pár rémtörténetet, hátha a siker hullámára ők is fölkapaszkodhatnak. Így tett az Ulpius is (nem is egy sorozattal), és én most ezek közül fogok ajánlani egy igazán izgalmas könyvet. A Düledék palota című antológia szerzője a legnevesebb rémíróktól válogatott, így kerülhetett egymás mellé Poe, Lovecraft, Stoker és még sok más klasszikus rémregény szerző novellája. A kötetben nagyon jól válogattak mind a szerzők, mind a novellák közt, ráadásul egy mindez egy nagyon szép kötetben kapott helyet. A történetek ugyan nem csak a vámpírokról szólnak, mégis nagyon jó ajándék lehet annak, aki már átrágta magát az összes Meyeren és Hamiltonon kiváló körültekintés lesz a borzongató irodalomban, hogy merre is érdeklődjön a továbbiakban az olvasó.
 

Mit vegyünk egy kamaszlánynak?
Már-már közhelybe hajló ajándék, ha egy kamaszlánynak megvesszük az „imádott és körberajongott” Alkonyatot Stephenie Meyer-től, de mégis ezzel nagyon nehéz tévedni. Vitathatatlan bestseller, ráadásul én még olyan célközönségbe tartozó lányt/nőt nem láttam, akinek nem tetszet volna a Twilight film vagy könyv. Egy tökéletes és veszélyes úriember, szerelem és kaland, mindez egy ötszáz oldalas könyvre felduzzasztva, ami simán elférne egy feleakkora könyvben, így a ritkábban olvasóknak is sikerélményük van, hogy milyen jól haladnak a könyvben. Egyetlen hátrányt lehet felmutatni az Alkonyattal szemben, mint ajándék, mégpedig azt, hogy nagy az esély rá, hogy akinek adjuk az már olvasta a könyvet. Ez ellen nincs mit tenni, ki kell puhatolni, hogy mi a helyzet, és ha tényleg olvasta, akkor a holnapi, kalendáriumban kell keresni a megoldást.
 

Mit vegyünk egy kisfiúnak?
Először is, a címben említett kisfiú alatt a már más könyvet kényelmesen elolvasó gyerektől, egészen az általános iskolát befejező diákot értjük. Elég nehéz kategória mivel vagy szeret olvasni, vagy bele se néz a könyvekbe, de ha tudjuk, hogy mindenképpen belekezd, akkor már nyert ügyünk van vele, ha megvesszük neki ajándékba Darren Shan vámpírkrónikáinak első kötetét, a Rémségek cirkuszát. A történetet most filmesítették meg a mozikban, de ez semmit nem von le a könyv értékéből, kivéve, ha az új, mozis borítós kiadást vásároljuk meg (Ha rejtőzik Önökben bármennyi szépérzet, akkor az eredeti kiadású borítóval vásárolják meg a kötetet, ami így a folytatásokhoz is passzolni fog). Nem kell ódzkodni, hogy a gyerek majd rosszakat álmodik a sok vámpírtól meg fakarótól, mert a történet szinte együtt öregedik a gyerekekkel együtt! Az első kötetekben a főszereplő még maga is gyerek, ő is nehezen alkalmazkodik a vámpírok világához, de ahogy egyre jobban elmerül benne, megtudja, hogy nem minden vámpír gonosz, mégha vérrel táplálkozik is. Rejtélyes, izgalmas és magasan ver minden hasonló regényt, még a szerző másik rémtörténet sorozatát is. Készüljünk, mert, ha a Rémségek cirkuszát vesszük meg ajándékba, akkor még egy ideig meglesz, hogy mivel lepjük meg a kisfiút, mert meg sem tud majd állni a történet befejező, tizenkettedik kötetéig, ami ráadásul semmit nem vesztett a minőségéből az elsőhöz képest.
 

Mit vegyünk egy filmbuzinak?
Igen, eléggé trágárnak hangozhat elsőre, de a kalendárium mai ablakában egy nagyon is jól ismert embertípus bukkant fel, olyan filmrajongóról van szó, akik minden premier filmért rohan a mozikba, kivülről fújja a Csillagok háborújának dialógusait és imádják Guy Ritchie-t, és nem csak azért mert ő volt Madonna férje. De ezúttal egy másik kultszerző, kultfilmjének kultforgatókönyvéről van szó, mégpedig Quentin Tarantino Becstelen brigantyk-járól, amiről már olvashattatok a blogon (Tarantino nácivadász forgatókönyve címen). A Cartaphilus kiadó által megjelentetett könyv igazi különlegesség, tele kihagyott jelenetekkel és átírt dialógusokkal, és a külcsinye is igazán hangulatosra sikerült, így még a legvadabb rajongónak is újdonság lehet. A filmipar megkerülhetetlen alakjának vérengző és zseniális háborús westernjének eredetije olyan ajándék, amivel minden filmbuzit el lehet kápráztatni, bár jobb, ha nekik nem mondjuk meg, hogy miért esett erre a könyvre a választásunk.
 

Mit vegyünk egy üveg ital helyett?
Most kivételesen nem társadalmi csoport bukkan föl a kalendáriumunkban, hiszen az, hogy iszákos, az nagyon pejoratív és lenéző kifejezés, de a mai vásárlási ajánlat nem is ilyen embereknek szól, hanem olyanoknak, akik élvezik az italokat, ízlelgetik a whiskyt, nem csak nyelik. Így végül a folyékony piálást ellensúlyozva ajánljuk a Híres piák és nagy emberek, akiket ugyanúgy hívtak, ami az irodalmi alkoholizálás kiváló kötetei közé tartozik. A könyv körbejárja Jack Daniel, Jim Beam, Martini és még sok más üvegek címkéjéről jól ismert nevet, akik valamilyen úton-módon az italuk által váltak híressé és nevükkel együtt magukat tették halhatatlanná folyékonyan. Szinte mindenki ismeri őket, mégsem tudják kicsodák, így a Híres piák és nagy emberek kiváló olvasmány lehet azoknak, akik szeretnék tudni mit is isznak, és ha az ember a kocsmában elregéli Captain Morgan históriáját, a haverok biztosan meghívják utána egy körre. Kultúra és szesz. Már csak ezért is megéri!
 

Mit vegyünk egy nagypapának?
A nagyszülők általában szeretnek olvasni, de a nők sokkal többször vesznek a kezükbe könyvet férfitársaiknál. Ugyanakkor van egy könyv, aminek minden valamirevaló nagypapa korú férfi örülni fog, és ez nem más, mint a szintén idősebb korában felfedezett Kordor Vilmos Budapest Noir című könyve. A történet Gömbös Gyula miniszterelnökségének végénél veszi fel a fonalat, amikoris egy zsidó lányt holtan találnak és csak az Est becsületes zsurnalisztája, Gordon Zsigmond veszi a fáradságot, hogy a dolog végére járjon. A Budapest Noir egy vérbeli krimi, mégpedig a keményebb, hammetti vonal képviselője, ami a 30’ évek Budapestjére kalauzolja az olvasót. Izgalmas, kiváló színfalak közt játszódó történet, nem is csoda, hogy már öt nyelvre fordították le és az ötkötetesre tervezett sorozat második része, ami a Bűnös Budapest címet viseli, ugyanakkora sikert aratott, mint Kondor első regénye. A kötetet az Agave kiadó gondozza, igényes és megfizethető példányaival folyton megtalálható a könyvesboltokban.
 

Vészesen közeledik a karácsony és a kultúrköréhez tartozó ajándékvásárlási láz, ami manapság már épp annyira része az ünnepnek, mint a karácsonyfa vagy a bejgli. A statisztikai adatok alapján a könyvek mindig előkelő helyet foglalnak el az ajándékok között, és idén a válság miatt több olcsóbb kategóriájú ajándékozásra számítanak, így a szakértők szerint a könyvipart a karácsonyi dömping mentheti ki a válság karmai közül. Ugyanakkor minden évben tömve vannak a nagy könyvesboltok a tanácstalanul őgyelgő vásárlókkal, akik az eladók kérdésére csak annyit mondanak, hogy „Valamit a gyereknek… valami érdekeset… ajándékba az unokámnak…”, és sajnos az így vásárolt könyvek egy része kicsomagolva rögtön kerül fel a polcra, hogy soha többé le se vegye senki. Ennek megelőzésére most a Book One Blog-on egy naponta frissülő kalendáriumot teszünk közzé, ahol minden nap más célcsoportnak ajánlunk ajándék könyvet, egészen karácsonyig. Elsőként talán a legproblémásabb embereknek ajánlink ajándékot.

Mit vegyek egy entellektüelnek?
Talán a legnehezebb kategória a kárómintás pulóvert és szarukeretes szemüveget viselő bölcsészek, akiknek szinte mindenki csak könyvet venne, de annyira kényes és kifinomult az ízlése, hogy akármibe még csak bele sem lapoz. Nekik a lehető legjobb ajándék idén karácsonyra Cserna-Szabó András legújabb könyve, a Mérgezett hajtűk! Cserna-Szabó a novellairodalomban már bizonyított és most esszéit válogatták össze egy kötetben, amiben a magyar irodalom nagyjait és méltánytalanul elfelejtett alakjait és műveit mutatja be, ugyanakkor minden szerzőt és történetet átszűri a saját stílusán, így igazán humorosan és érdekesen tárja elénk olvasmányait, továbbá egy-egy villanás erejéig a magyar gasztronómia lelkébe is bepillantást kaphatunk. A könyv friss megjelenésű, keménytáblás + védőborítós, ráadásul a Magvető gondozásában jelent meg, így egy entellektüel sem panaszkodhat, aki ezt a könyvet találja idén a fa alatt.
 

December 10.-én végre a boltokba kerül Dan Brown legújabb regénye, Az elveszett jelkép magyar nyelven. A GABO Kiadó jóvoltából már a megjelenés napján olvasható a blogon friss, hivatalos, magyar fordításban Az elveszett jelkép prológusa és első fejezete!

Prológus

A T e m p l o m h á z a
20 óra 33 perc

A halálban a hogyan a titok.
   Az idôk kezdetétôl fogva a halálban mindig a hogyan volt a
titok. A harmincnégy éves beavatott lenézett a tenyerében tartott
koponyára. A koponya üreges volt, mint egy edény, vérvörös
borral töltve.

A Gumimatrac a Gangeszen megkerülhetetlenül egy celebkönyv, a fülszövegen olvasható nyilvánvaló szabadkozás ellenére. Akármennyire érdekes és olvasmányos, a borítón mély és elmélyült tekintettel a szemünkbe néző Steiner Kristóf képe megpecsételi a könyvet, mondván „Ezt az arcot ismered! Láttad a tévében, olvastad a bulvárlapokban! Na vedd csak meg gyorsan!”. És szerintem ennek Kristóf nagyon is örül, hiszen születésétől fogva a figyelem középpontjában szeretett lenni, élvezte, ha mindenki rá figyel, és lubickolt a hírnévben. Azonban én nem azért vettem a kezembe a Gumimatracot, mert Kristóf életének legszaftosabb részletei érdekeltek volna, hanem a promóban megpendített popkultúra és spiritualitás világának párhuzama és elegyedése, amit talán egy buddhista családban felnevelkedett, kabbalista vallású tévésztárnál jobban kevesen tudnának hitelesen bemutatni. És ráadásul Steiner Kristófnak nagyon jól sikerült.
A Gumimatrac a Gangeszen lényegében egy önéletrajz, bár az ember ideális esetben huszonhét évesen még az élete felénél sem jár, de talán már tekinthetjük a krisztusi kor előszelének, hogy az ember leül és számot próbál adni az életéről. Végigpergeti élete regényének lapjait, felidézi gyerekkorát, az első szerelmét és csalódását. Steiner Kristófot valószínűleg édesanyja, az imádott Mama halála késztette arra, hogy elgondolkozzon merre is tart az útja. Élete lepergett felét vetette papírra ebben a könyvben, és ahogy a blogján írta, még magát is megrémisztette micsoda őszinteséggel írt le mindent magáról.

A 90 klasszikus könyv türelmetlen olvasóknak nem rejteget zsákbamacskát, hisz már a címből tudjuk, hogy aki nem szeretné, hogy Henrik Lange, a könyv szerzője lelője 90 klasszikusnak mondható regény poénját, az jobb ha félreteszi, míg meg nem birkózik a közel száz könyvvel. Ugyanakkor mi többiek örömmel fogadhatjuk a nagy részben tényleg alapmű zanzásított, képregény változatát. Ugyanis három plusz egyes képregényekről van szó, az első kockában a cím olvasható egy jellemző motívummal megtámogatva (példának okáért: Orwell 1984-ének címkockáján egy szem látható, vagy Bradbury Fahrenheit 451-én egy lángoló könyv), majd a további három képkockában az eleje-közepe-vége felosztásban olvashatjuk a történetet.

Már eleve az nagy feladatnak bizonyulhat, hogy kilencven klasszikus regényt összeválogassunk (hiszen más ilyen témájú, összefoglaló könyvekben még 1001-be sem sikerült teljesen), de Lange jól vette az akadályt, válogatott kötelező olvasmányoktól, napjaink bestsellereiig, így kerülhetett egymás mellé az Alice Csodaországban és az Amerikai psycho, a Watchmen – Az őrzők és a Zabhegyező, valamint A Biblia és A Da Vinci-kód (már ezért az iróniáért megérte elolvasni a könyvet). A Svédországban méltán népszerű Henrik Lange kissé modern rajzstílusa teljesen jól passzol a könyvhöz, a három kockás történethez hasonlóan gyors és egyszerű, és mindenekelőtt kiválóan passzol a szerző ironikus humorához, amivel a sztorikat tömörítette.

Első látásra azt hittem, hogy a Mit hogyan Grätzer József örökbecsű klasszikusának, a Sicc-nek egy felnőttekhez szóló változata, de hamar kiderült hogy sokkal több ennél. Egy kötetben koktélkalauz, útikönyv, háztartási kisokos, túlélési útmutató… és még sorolhatnánk! A könyvet szerző csapat tényleg minden élethelyzetre kitért: hétköznapi problémák megoldására világítanak rá (rántotta sütéstől, a tapétázásig), különös bonyodalmak megfejtését tárják elénk (taxiban való szüléstől, a lékhorgászatig), valamint az egészen extrém esetekre nyújtanak segítő kezet (krokodiltámadástól, a tűzokádásig). A könnyebb eligazodás érdekében kategóriákra osztották a mintegy 500 ötletet, így ha véletlenül futóhomokba ragadnánk, tudjuk, hogy a „túlélés” címszónál kell felütnünk a nagy narancssárga mindentudónkat.

Október 29.-én jelenik meg Lawrence Block betörős sorozatának kilencedik, utolsó előtti kötete. Lentebb olvasható a fülszöveg, a regény első fejezete és az Agave Boltban elő is rendelhető.

A New York-i Paddington Hotel lakója, az irodalmi ügynök Anthea Landau úgy dönt, hogy árverésre bocsátja a titokzatos és legendás Gulliver Fairbornnal folytatott levelezését. A nyilvánosságot kerülő szerző meg akarja akadályozni, hogy személyes levelezése napvilágra kerüljön. Bernie Rhodenbarr ezen okból vett ki egy szobát a Paddingtonban. Hogy megakadályozza a levelek napvilágra kerülését. Be is tör Anthea Landau szobájába. Hogy az idős asszonyt holtan találja. Alig bír elmenekülni a rendőrök elől a tűzlépcsőn és egy szobán keresztül, ahol csendben zsebre rak pár értékes ékszert. Pár pillanat múlva már csattan is a bilincs a csuklóján. Amikor végre megint szabadlábon van, megtudja, hogy az ékszereket úgy lopták el valaki mástól. Nincs mit tenni, Bernie-nek tisztára kell mosnia a nevét, meg kell oldania pár gyilkosságot, meg kell találnia egy rivális ékszertolvajt és az ékszerek jogos tulajdonosát, vissza kell szereznie az eltűnt leveleket, és mindezt úgy, hogy Gulliver Fairborn megőrizze inkognitóját, őt magát pedig ne kapják el. Megint.

Mint majdnem minden évben, idén is kiosztották az Irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Akadémia ezúttal sem hazudtolta meg önmagát. Egy jószerivel ismeretlen európai szerző nyerte el a díjat, Herta Müller személyében. A romániai születésű, Németországban élő írónő 1987-ben települt Nyigat-Berlinbe férjével, regényeiben főként ezt a témát dolgozza föl, a Román diktatúrától és annak borzalmairól emlékezik meg igen tényszerű stílusában. Regényei közül csak egy jelent meg eddig magyarul, A rókák csapdába esnek (1995) címmel, azonban az 1,4 millió dollárnak megfelelő díj elnyerése után valószínűleg több regénye is meg fog jelenni az Ulpius kiadó gondozásában. Egyenlőre ennyit róla, majd az olvás után részletesebben is megismerkedünk vele, addig is ha valaki nem bírja ki, akkor olvassa el Dragomán Györgytől a Fehér királyt (aki egyébként, jó barátságot ápol a szintén román származású írónővel) az is hasonló témájú, mesteri regény, még ha nem is nyerte még el a Nobel-díjat.

Stephenie Meyer-re, mint jelenségre figyeltem fel, amikor már legalább fél éve masszívan tartotta magát az Amazon eladási listáin, a jól ismert piros almás borítójú könyvével. „Tvájlájt” – ezt suttogták mindenhol, nomeg, hogy új Harry Potter meg egyebek. Már a film is a mozikba került, mire eljutott hozzám a könyv, elolvastam, egyáltalán nem volt rossz. Éreztem, hogy nem én vagyok a célközönség, mindenesetre kellemes olvasmánynak bizonyult, és megtudtam, hogy mitől esnek extázisba a vámpírszerelemre vágyó tinédzserek. Jöttek ki a folytatások angolul, majd magyarul, ezzel párhuzamban megindultak a Meyer hullámát meglovagló egyéb szerzők, saját szerelmes vámpír történeteikkel. Mostanság már majdhogynem százszámra lehet találni a könyvesbolt polcain ezekből, ezzel éreztetve, hogy nagy piaca van ennek a stílusnak. Innentől kezdve nyugodtan hívhatjuk jelenségnek a dolgot.

Dan Brown legújabb regénye erős internetes reklámanyaggal lett megtámogatva, mint arról már beszámoltunk régebben. Most azonban egy igen különleges netes tartalombra bukkantunk, mégpedig egy szimbólum fejtő játékra, ami a The Lost Symbol oldaláról érhető el. Ne is szaporítsuk tovább a szót, a képre kattintva lehet játszani!

Immáron Magyarországon is kapható a The Lost Symbol, az angolul tudók már ki is olvashatták a könyvet, ám azoknak, akik még nem fejezték be vagy még el sem kezdték, azoknak ajánlatos pár könyvet beszerezni Dan Brown legújabb bestsellere mellé. Ezek a könyvek nem szépirodalmi alkotások ugyan, ám az ember rengeteg plusz információt gyűjthet belőlük a The Lost Symbol olvasása közben. Hamarosan valószínűleg meg fog jelenni a könyvhöz írt részletes utikalauz, mint Dan Brown többi művénél már megszokhattuk, de addig is itt a mienk. Washington, szabadkőművesség és titkosírások… mind kiválóan kapcsolódik a regény világához.

Parker durva, hidegvérű és végletekig profi. Minden nagyobb balhéban benne van, de csak akkor vállalja, hogy ha hozzá hasonló profikkal dolgozhat együtt. Ha valaki közé és a szajré közé áll az már veheti is föl az utolsó kenetet, mert ha nics más megoldás, akkor Parker gondolkodás nélkül végez vele. Stark is beléphet azon szerzők sorába, akik játszi könnyedséggel szerettetik meg velünk a roszfiúkat. A magyar olvasóközönség most megismerkedhet vele, ráadásul duplán, mivel az Agave kiadó egy igazán retró, dupla kötetben jelenteti meg az egyébként két vékonyka kisregényt, a Parker és a Szindikátust, illetve a Parker és a szajrét. Eredetileg az írt sorrendben jelentek meg, de tartalmukat tekintve egy-két mondaton kívül semmiféle utalás nem történik a többi részre, így mindegyik különállóként is olvasható. A borítók is az Agave képvilágát tükrözik: igényesek és hangulatosak, a Hammett sorozathoz hasonlóan a régi időket idéző stílusban alkotott a tervező valami igazán újat.

Ma éjfélkor jelenik meg Dan Brown legújabb regénye a The Lost Symbol. A hivatalos debütálás előtt azonban nyilvánosságra került egy exluzív részlet a könyvből, regény prológusával és első fejezetével. A régóta várt regényben újra színre lép a sokak által kedvelt Robert Landon, a Harvard szimbólumkutató professzora, aki végre hazai pályán keveredik bele egy világméretű összeesküvésbe. Íme az exkluzív, angol nyelvű regényrészlet. A bevezető a továbbra kattintva folytatódik:

PROLOGUE

House of the Temple
8:33 P.M.

The secret is how to die.

Since the beginning of time, the secret had always been how to die.

The thirty-four-year-old initiate gazed down at the human skull cradled in his palms. The skull was hollow, like a bowl, filled with bloodred wine.

Drink it, he told himself. You have nothing to fear.

As was tradition, he had begun this journey adorned in the ritualistic garb of a medieval heretic being led to the gallows, his loose-fitting shirt gaping open to reveal his pale chest, his left pant leg rolled up to the knee, and his right sleeve rolled up to the elbow. Around his neck hung a heavy rope noose—a “cable-tow” as the brethren called it. Tonight, however, like the brethren bearing witness, he was dressed as a master.

Mint a várható könyvmegjelenések szemléjén is láthattuk, vámpírláz vonul végig a szórakoztatóiparon, talán ennek tudható be, hogy a már jó ideje halasztott Cirque Du Freak végre a mozivászonra kerül. Darren Shan első ifjúsági regénye, a Rémségek Cirkusza egy csapásra siker lett, így jött a folytatás tizenegy másik kötet képében, mindegyik még egy lapáttal rátéve a vámpírlegendára, így szinte elkerülhetetlen volt, hogy elöbb vagy utóbb ne készüljön belőle hollywoodi szuperprodukció. A sikerre a filmstúdiók is felfigyeltek, először a Warner Bros vásárolta meg a jogokat, majd azok átkerültek a Universal Studios-hoz, akik 2008-ban végre el is kezdték a film forgatását. Úgy döntöttek, hogy a sorozatot hármasával fogják megfilmesíteni, így a nem sokára a mozikba kerülő film a Rémségek cirkuszán kívül A vámpír inasa és A vérszipoly feldolgozása is lesz. Az eredeti tervekkel ellentétben a film az első mini trilógia középső kötetének nevét fogja viselni, tehát a cím a The Vampire’s Assistant. A magyar mozikban elsőként debütáló film megjelenésének várható dátuma: 2009. október 22.